HTML

LeszBlikk

Petting a szürkeállománnyal, meg a női barázdákkal, keverve egy kis digitális fehérnemű szennyhalmazzal, de nem rázva. Bezárt először a Pepita Ofélia, majd a Vis Major is, és mi meg majdnem elmentünk szülni az unalomtól, egészen addig, míg Kerényi NERtárs igazságtalanul adott túl nagy babérokat a buzilobbinak, és bevallom őszintén a májam is elsárgult a mirigytől, hogy nekünk nem hogy lobbink, meg szaunánk nincs, de egy nyamvadt kultúrkukányi területünk sincs, ami árasztaná a finom punci illatát. A megvilágosító pillanat - mint mindannyiunk életében általában -, egy pár pohár, esetleg korsó alkohol után jött, amit megelőzött egy szappanopera ezerhatszázhuszadik részébe illő tiszavirág életű randi Eszmeraldával, ahol én leginkább a VakAngyal voltam. Szóval punci helyett cigivel a számban eldöntöttem, hogy én bizony megírom, jobb leszek, mint az Izaura, bulvárabb, mint a Blikk, a Hírcsárda megnyalhatja a mellbimbómat és még digitális pinát is pingálok paintben, az önéletrajzomban pedig ezentúl azt írom, hogy FőLeszbiSzerkesztőFiatalasszony... Szóval hónapokkal és sok fejfájással később, meggyőztem még egy-két embert, és eljutottunk idáig, hogy korunkat meghazudtolva elindítottuk a digitális rovatunkat, teljesen ingyen! Ha úgy érzed, Te ennél bármikor színesebbet böffentesz, esetleg hasonló grafomán vagy, fanszőrzetből mondasz jövőt, tourette-szindróma rohamokban tör rád a napi híreket olvasva, hogy Kerényit bármikor pitypangmintás vaginává varázsolod paintben, esetleg tudsz egy tuti receptet síkosító gyártásra és a leszbikámaszutrához egy újabb fejezetet tudnál hozzácsapni, akkor köztünk a helyed! Olvass vagy írj nekünk egy affér erejéig, álnéven vagy az igazin, vagy légy a kis csapat törzsasztalának állandó tagja!

Friss topikok

Az, hogy kit szeretek

2014.07.17. 16:44 LeszBlikk

Vecséy Janka:

Az, hogy kit szeretek


Az, hogy kit szeretek,
rég eldöntött tény
néha csak egyperces,
néha nagyregény
néha fehér póni,
néha furcsa lény,
elmosódott szélű,
lágy zseblámpa – fény.

Azt, hogy kit szeretek,
tudják a barátok
tudják a papok, és
tudják az apátok
tudják az apák, és
tudják az anyák
tudják az elázott
nyugatii banyák.

Tudják a remeték
tudják a kozmók
tudják varázsgombák,
és tudják a zuzmók
és hogyha kiveti
sokat próbált gyomruk,
gyerünk, fiúk! Mondják,
nyomjuk, nyomjuk, nyomjuk…

Veselkedjünk neki
a rossz igazságnak,
ha itt hivalkodik
már a nagyvilágnak
vágjuk darabokra
szedjük szét ízekre
fújoljuk szagokra
köpködjünk ízekre

Példálózzunk józan
és ésszerű hittel
rázzuk meg jól, és csak
ordítsuk, hogy hidd el
és ne értsük meg, hogy
éppen azért büszke,
mert az ordítozást
túl sokáig tűrte.

Van, ki változtatna,
s ki igazán gyűlöl
van, aki elfordul
van, aki tűr? Öl?
Van, aki nem látja
egy részem még gyerek,
de mindenképp ember…
és van, aki szeret.

Szólj hozzá!

Címkék: vers tiküldtétek VécseyJanka

A bejegyzés trackback címe:

https://lszblkk.blog.hu/api/trackback/id/tr526517241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása