HTML

LeszBlikk

Petting a szürkeállománnyal, meg a női barázdákkal, keverve egy kis digitális fehérnemű szennyhalmazzal, de nem rázva. Bezárt először a Pepita Ofélia, majd a Vis Major is, és mi meg majdnem elmentünk szülni az unalomtól, egészen addig, míg Kerényi NERtárs igazságtalanul adott túl nagy babérokat a buzilobbinak, és bevallom őszintén a májam is elsárgult a mirigytől, hogy nekünk nem hogy lobbink, meg szaunánk nincs, de egy nyamvadt kultúrkukányi területünk sincs, ami árasztaná a finom punci illatát. A megvilágosító pillanat - mint mindannyiunk életében általában -, egy pár pohár, esetleg korsó alkohol után jött, amit megelőzött egy szappanopera ezerhatszázhuszadik részébe illő tiszavirág életű randi Eszmeraldával, ahol én leginkább a VakAngyal voltam. Szóval punci helyett cigivel a számban eldöntöttem, hogy én bizony megírom, jobb leszek, mint az Izaura, bulvárabb, mint a Blikk, a Hírcsárda megnyalhatja a mellbimbómat és még digitális pinát is pingálok paintben, az önéletrajzomban pedig ezentúl azt írom, hogy FőLeszbiSzerkesztőFiatalasszony... Szóval hónapokkal és sok fejfájással később, meggyőztem még egy-két embert, és eljutottunk idáig, hogy korunkat meghazudtolva elindítottuk a digitális rovatunkat, teljesen ingyen! Ha úgy érzed, Te ennél bármikor színesebbet böffentesz, esetleg hasonló grafomán vagy, fanszőrzetből mondasz jövőt, tourette-szindróma rohamokban tör rád a napi híreket olvasva, hogy Kerényit bármikor pitypangmintás vaginává varázsolod paintben, esetleg tudsz egy tuti receptet síkosító gyártásra és a leszbikámaszutrához egy újabb fejezetet tudnál hozzácsapni, akkor köztünk a helyed! Olvass vagy írj nekünk egy affér erejéig, álnéven vagy az igazin, vagy légy a kis csapat törzsasztalának állandó tagja!

Friss topikok

Ballada egy randira

2014.07.17. 16:48 LeszBlikk

Ballada egy randira

Az izzasztó napon sültünk a pad két felén ücsörögve, kezeink között a távolság a centiméterek végtelen hányadává nőtt és ezen még a végtelenül csinos szája és a szerinte formás melleim sem segítettek. 
Épp azon tűnődtem, hogy írt-e már valaki best sellert a szívek álló háborújáról, s hogy tanultunk-e valamit kémiából arra az esetre, ha a kovalens kötést a tehetetlenség irdatlan vaskorlátja akadályozza....

A pillanat abszurdságát egy a parkban futkorászó kisfiú fokozta. Egy piros hélium szívet ráncigált maga után, hozzánk érve pedig megállt és rázendített:
Tű-tű-tű pucér nő! - majd tütürészve tova szaladt.
A fejünk fölött egy madár csapódott a nagyfeszültségűnek, s még egy utolsót rángva a lábunk elé terülve várta az enyészetet.
A lány felállt és haza ment. 
Én pedig ott maradtam farkasszemet nézni egy tetemmel. Talán még nyerhetek.

Szólj hozzá!

Címkék: tiküldtétek MOrsi vaktyúk röpnovella

A bejegyzés trackback címe:

https://lszblkk.blog.hu/api/trackback/id/tr626517251

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása